készíti: Gellért Ádám
email/elérhetőség: gadam107@yahoo.com

“The only necessary for "evil" to triumph is for a few good men to do nothing”


2012. május 31., csütörtök

Az Alkotmánybíróság napirendjén a Btk. 269/C. §-nak az alaptörvény-ellenessége



Az Alkotmánybíróság 2012. június 4-i teljes ülésén tárgyalni fogja „a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása” bűncselekmény alaptörvény-ellenességére vonatkozó indítványokat.

„A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/C. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata (III/81/2012.)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/C. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2708/2012.)”

Az előbbi beadvány valószínűleg a Budai Központi Kerületi Bíróság által 2011. február 24-én előterjesztett indítvány. Mint arról korábban beszámoltam, Dr. Rábai Krisztina bírónő (lásd közleményt) a Biszku Béla ellen indult büntetőügyet felfüggesztette, és a jogszabályhely alkotmányellenességére hivatkozva az Alkotmánybírósághoz fordult. Az indítvány 2011. március 2-án érkezett meg az Alkotmánybíróságra (ügyszám: 422/B/2011), ami teljes terjedelmében itt olvasható (az indítvány által felvetett főbb kérdésekről egy korábbi bejegyzésben írtam).

A másik indítvány valószínűsíthetően a TASZ még 2010 őszén írt beadványa.

2012. május 24., csütörtök

A nemzetközi büntetőbíráskodás történetének leghosszabb ítélete: a Charles Taylor verdikt online

Nem könnyű magát átrágnia az embernek a Sierra Leonei Különleges Bíróság háromfős tanácsának napokban nyilvánosságra hozott 2493 (!) oldalas ítéletén (15786 lábjegyzettel). Az egyéni büntetőjogi felelősség szempontjából legfontosabb rész a 2405-2432. oldalakon található. Elemzés később, a büntetéskiszabásról szóló tárgyalást május 30-án tartják.  

2012. május 20., vasárnap

Kiss László alkotmánybíró Ungváry Krisztián történész ellen indított pótmagánvádas büntetőügye

Kiss László alkotmánybíró pótmagánvádlóként 2009. év február 26-án vádindítványt nyújtott be a bíróságra Ungváry Krisztián történésszel szemben és kérte, hogy a bíróság a terheltet hosszabb tartamú, próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre és pénzmellékbüntetésre ítélje.

Pertörténet

Az Élet és Irodalom 2007. év május 18-án közölte Egy eljárás genezise: a Dialógus Pécsett címen Ungváry Krisztián írását. Kiss László az ÉS-nek is eljuttatott közleményében a cikk több megállapítását cáfolta. Ungváry Krisztián a Hír Tv 2007. május 26-i Kontraszt című műsorában a fenti tanulmány kapcsán, Gyurcsány Ferencnek a Dialógus-csoport elleni állambiztonsági eljárásban játszott szerepéről úgy nyilatkozott, hogy „a főszemetekhez képest ő még kevésbé volt szemét, de ő is a szemetek közé tartozott”. Az adott szövegösszefüggésben a „főszemét” kifejezés többek között Kiss Lászlóra is vonatkozott. Az ÉS-ben megjelent cikket Ungváry az Elhallgatott múlt című könyvének (recenzió itt és itt) egyik fejezetében bővített formában és a forrásokat tartalmazó lábjegyzetekkel közölte. A Hírszerzőnek adott interjúban (A terrorhoz nem kell diploma) pedig Kiss Lászlót „hangulatjelentéseket írogató volt párttitkárnak nevezte”.


A tényállás


Kiss László a cikk alábbi kitételeit találta sérelmesnek:

ʽa magyarországi ügynökbotrányok elfedik azt a tényt, hogy a legtöbb besúgás a Kádár-rendszerben nem az ügynökök, hanem az alkalmi, a társadalmi és a hivatalos kapcsolatok részéről érkezett… az állambiztonság a Dialógussal szemben csupán 8 ügynököt tudott mozgósítani, akik csak jelentéktelen információt adtak. A besúgások és a megtorlás szempontjából sokkal fontosabbnak bizonyult 9 ʽhivatalos kapcsolat’. 1. számú politikai munkatárs, 2. számú alkalmi operatív kapcsolat, 3. számú egyetemi párttitkár, a 4. számú pótmagánvádló (ma alkotmánybíró) [Kiss László], aki a jogi kar párttitkára, valamint 5. számú és 6. számú a jogi kar, 7. számú a tanárképzőkar, 8. számú, az egyetem és BM a Pollack Mihály Műszaki Főiskola KISZ-titkárai’.

Cikk 3. fejezet: ʽelsősorban 8. számú és [Kiss László] állt rendszeres és minden jel szerint kollégiális kapcsolatban az állambiztonsággal, sok esetben elébe menve elvárásainak’.

Cikk 4. fejezet: ʽennél súlyosabban viselkedett [Kiss László], aki 1983. március 24-én utasította a jogi kari KISZ-titkárt arra, hogy azonnal szedje le a Dialógus plakátokat, mert az országnak nincsen szüksége egy ilyen semleges szervezetre, ezért ne is reklámozzák azt’.

Cikk 5. fejezet: ʽGy. F. volt az egyetlen, aki vállalta a karon a nyílt vitát a Dialógussal szemben. Míg az egyetem pártitkára, az egyetem KISZ-titkára, vagy [Kiss László] hivatalos kapcsolatként a besúgásban, vagy a kemény kéz politikájának követelésében serénykedett, addig ő ehelyett legalább nyílt sisakkal képviselte a KISZ egyébként képviselhetetlen álláspontját’.

ʽszemben [Kiss Lászlóval] és az egyetem KISZ-titkárával azonban ő legalább annyit megtett, hogy a nyilvánosság előtt, még ha általánosságban is, de a saját felelősségét is megemlítette’.

Az Utóvédharcok: ʽAz egyetem KISZ-titkára és [Kiss László] gondoskodtak a renitens hangok elnémításáról. Az 1983. március 30-i párgyűlés az esetről így számolt be…. [Kiss László]: olyan információi vannak, miszerint a KISZ-titkárként jelölt személy titkárjelöltsége mögött a jogi karon alakuló Dialógus csoport törekvései állnak. Ez a rövid mondat a korszakban egyértelműen a KISZ-titkár jelölt halálát jelentette’.

Utóélet: ʽ[Kiss László] pedig mind a mai napig, mint a magyar alkotmányosság őre reprezentálja a Magyar Köztársaság jogfelfogását’.”

A bírósági döntések

2009. június 29 a Pesti Központi Kerületi Bíróság (20.B.25.036/2009/14. szám, PKKB, 1/1-H-BJ-2009-1) Ungváryt bűnösnek találta becsületsértés vétségében (Btk. 180. § (1) bekezdés b) pont) és megrovásban részesítette, a rágalmazás vétsége alól azonban felmentette. (Eljáró bíró: Stummer Attila bíró)

2009. december 8-án a Fővárosi Bíróság (1-H-BJ-2009-71) Ungváry bűnösségét rágalmazás vétségében is megállapította (Btk. 179. § (1) és (2) bekezdés b/ és c/ pont) és 1 évi időtartamra próbára bocsátotta. A bírói tanács tagjai: Dr. Masszi Katalina (a tanács elnöke), Csekéné Dr. Szegedi Mónika (előadó bíró) és Dr. Bíró Emese.

A jogerős döntés 

2010. február 25-én azonban a Fővárosi Ítélőtábla Ungváry Krisztiánt minden vádpont alól felmentette (3.Bhar.341/2009/6. szám, FIT-H-BJ-2010-40). A bírói tanács tagjai: Dr. Nehrer Péter (a tanács elnöke), Miszlayné dr. Lányi Éva (előadó bíró), Dr. Hrabovszki Zoltán.

A FIT egyetértett az „elsőfokú bíróság jogi álláspontjával abban, hogy a vádlott állításai teljes egészében véleménynek tekintendők, tudományos dolgozatban, kutatás eredményéből levont a pótmagánvádlóra nézve negatív következtetések”.

A Fővárosi Ítélőtábla indokolásában azonban kifejtette, hogy

„Az első- és másodfokú bíróság álláspontjának elfogadása esetén semmilyen negatív jelző nem használható közszereplőnek minősülő személyekkel kapcsolatban értékítéletként még akkor sem, ha ebbéli minőségükben a közfelfogás szerint is elítélendő tetteket hajtottak végre. Hosszan lehetne sorolni azokat a történelmi személyiségeket, hadvezéreket, politikusokat, akikkel szemben a többségi vélemény ennél súlyosabb kifejezéseket is elfogad. A véleménynyilvánítás szabadsága azt jelenti, hogy a többségnek tűrni kell az akár kirívóan sértő, de ténybeli alapokat nem nélkülöző és ezért gyalázkodónak nem tekinthető kifejezéseket is, ha azok értékítéletek. A konkrét ügyre vonatkoztatva tehát tiltó törvényi rendelkezés hiányában szabad olyan véleményt kifejteni akár jelzős szerkezetben is, hogy a pártállami közszereplők pozitív tevékenységet végeztek és nem tiltott az sem, hogy ennek ellenkezőjét fejtsék ki. A jogalkalmazói gyakorlat szerint a közszereplők esetében nem állapítható meg a cselekmény jogellenessége. A bizonyítás tehát a közszereplők esetében nem a való tények feltárása, hanem csak az elkövető jóhiszeműségének igazolására, annak kiderítésére szolgálhat, hogy az értékítéletnek volt-e ténybeli alapja, vagy sem”. (kiemelés tőlem)

A Fővárosi Ítélőtábla továbbá megállapította, hogy

„[…] a vádlott által a tudományos dolgozatában, majd a sajtóban, és a HÍR TV-ben állított tények, az általa használt kifejezések, állítások teljes egészében véleménynek, értékítéletnek minősülnek, mely alapvetően jóhiszemű szerzői szándéknak tekintendő, melynek van ʽbizonyos ténybeli alapja’. A célja az volt, hogy bemutassa a pártállam politikai birtokosainak felelősségét, az információáramlást a besúgás rendszerében. A jóhiszeműsége ezért nem vonható kétségbe, mert e történelmi feltárásra irányuló adatgyűjtés során szerzett ismereteit kívánta a vádlott megosztani a jelenkor társadalmával, mivel a történelmi múlt, a szembenézés hiánya visszahat a társadalom fiataljaira, akiknek nincsenek kellő ismereteik a múltról. A pótmagánvádló álláspontjával szemben a vádlott nem azt állította, hogy ő beszervezett ügynök volt, amelynek ellenkezőjéről csatolta a bíróság határozatát. A történelmi dolgozatban azt fejtette ki, hogy szerinte az ügynökök felelősségénél súlyosabb megítélésű volt az ő jelentéseiket felhasználó pártállami vezetők, pártitkárok tevékenysége, akiket egy konkrét ügy kapcsán megnevezett”.

Kiss László azt nyilatkozta, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálatát fogja kérni a strasbourgi bíróságtól.

2012. május 19., szombat

A Zuschlag János és társai ügyében hozott ítéletek

2010. március 31-én hozott elsőfokú ítéletet a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Zuschlag János és tizenöt társa ügyében. A bíróság 85 (!) tárgyalási napot tartott, megállapításait pedig egy 492 oldalas (!) ítéletben foglalta össze (2.B.193/2008/538. szám, 3-H-BJ-2010-17). A tanács tagjai: Dr. Fodor Endre (a tanács elnöke), valamint Bendéné dr. Kovács Ildikó és Hegedűs András ülnökök.

2011. január 11-én a Szegedi Ítélőtábla több ponton megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és enyhébb büntetést szabott ki a vádlottakra. (Bf.II.334/2010/31. szám, SZIT-H-BJ-2011-5). A bírói tanács tagjai: Dr. Maráz Vilmosné (a tanács elnöke), Dr. Mezőlaki Erik (előadó bíró), Dr. Harangozó Attila.

A Szegedi Ítélőtábla többek között kiemelte:

„Az elsőfokú bíróság a vád tárgyának elbírálásához lehetséges és szükséges körben a bizonyítást felvette, s az ítélőtábla osztotta a bizonyítási indítványok elutasításának az indokait is. Ugyanakkor a másodfokú bíróság megállapította azt is, hogy az elsőfokú bíróság (akárcsak a nyomozó hatóság) a vád tényállásának és a releváns jogi kérdéseknek az elbírálásához szükséges bizonyításon indokolatlanul, gyakran a bírósági kompetenciát meghaladóan túlterjeszkedett, amely jelentősen hozzájárult a büntetőeljárás elhúzódásához, költségei növekedéséhez”.

„A bizonyítás körét és az indokolást illetően is megállapította az ítélőtábla, hogy a megyei bíróság szükségtelenül túlhangsúlyozta a vádlottak (illetve a bűnszervezet) külső-felső kapcsolatrendszerének felderítését, amit sem a bűnszervezet fogalmi elemeinek körére vonatkozó vizsgálat, sem a vád tárgyát képező konkrét cselekmények felderítése nem indokolt, s aminek következtében az elsőfokú bíróság a feladatát képező büntetőjogi vizsgálódás kereteit részben meghaladta. (Ez jól tükröződik "A minisztérium szerepe a pályázati tevékenységben" címszó alatt az ítélet 212. oldalától kifejtettekben)”.

„Tekintettel arra, hogy az eljárás során a bűnszervezet megállapíthatóságához kötődően nagymértékű szükségtelen, költségnövelő bizonyítás történt, ami a vádlottaknak nem róható fel, ezért a másodfokú bíróság a Be. 338. § (2) bekezdése és a 339. § (1) bekezdése alapján a bűnszervezettel érintett vádlottak által egyetemlegesen fizetendő bűnügyi költség összegét a rendelkező rész szerinti mértékre, 1.500.000,- forinttal leszállította, míg a fennmaradó részt a Be. 339.§ (1) bekezdése alapján az állam viseli”.

2012. május 17., csütörtök

A kiskunlacházi gyermekgyilkosság ügyében hozott ítéletek


2010. november 22-én a Pest Megyei Bíróság (Dr. Szalay Csaba tanácsa) a vádlottat bűnösnek találja és halmazati büntetésül 19 évi fegyházra, és 10 évi közügyektől eltiltásra ítéli (15.B.21/2010/45. szám, 14-H-BJ-2010-28). A ítélet alapjául szolgáló törvényi tényállások: erőszakos közösülés bűntette (Btk. 197.§. (1) bekezdés), emberölés bűntette (Btk. 166. § (1) és (2) bekezdés c) pontja) és kifosztás bűntette (Btk. 322.§. (1) bekezdés b) pontja).

2011. szeptember 15-én a Fővárosi Ítélőtábla büntetőtanácsa a vádlott szabadságvesztés büntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésre súlyosítja. Az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját pedig 30 évben határozza meg (4.Bf.80/2011/7. szám, FIT-H-BJ-2011-184). A tanács tagjai: Dr. Magócsi István (előadó bíró), Dr. Czine Ágnes (a tanács elnöke) és Miszlayné Dr. Lányi Éva bíró.

2012. május 16., szerda

Szögi Lajos meglincselése ügyében hozott ítéletek

2009. május 29-én a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság (4.Fk.1535/2007/490.szám, 5-H-BJ-2009-27) ítéletet hirdetett Szögi Lajos tanár meglincselése ügyében. A 146 oldalas ítélet most teljes terjedelmében olvasható. A bírói tanács tagjai: Dr. Czibrik Attila (fiatalkorú tanács elnöke), Deményi Józsefné (pedagógus ülnök) Molnár László (ülnök).

2009. november 13-án a Debreceni Ítélőtábla három vádlott tekintetében súlyosabb büntetést szabott ki (Bf.I.506/2009/89. szám, DIT-H-BJ-2009-128).
  

Elsőfokú ítélet
Másodfokú ítélet
I. r. vádlott
15 év fegyházbüntetés
17 év fegyházbüntetés
II. r. vádlott
Életfogytig tartó fegyházbüntetés (legkorábban 30 év után bocsáthatók feltételes szabadságra)
Életfogytig tartó fegyházbüntetés (legkorábban 30 év után bocsáthatók feltételes szabadságra)
III. r. vádlott
15 év fegyházbüntetés
15 év fegyházbüntetés
IV. r. vádlott (fiatalkorú)
10 év börtönbüntetés
10 év fegyházbüntetés
V. r. vádlott
15 év fegyházbüntetés
15 év fegyházbüntetés
VI. r. vádlott
15 év fegyházbüntetés
Életfogytig tartó fegyházbüntetés (legkorábban 30 év után bocsáthatók feltételes szabadságra)
VII. r. vádlott
15 év fegyházbüntetés
Életfogytig tartó fegyházbüntetés (legkorábban 30 év után bocsáthatók feltételes szabadságra)
VIII. r. vádlott (fiatalkorú)
10 év fegyházbüntetés
10 év fegyházbüntetés

Az ügy előzménye, hogy az I. rendű vádlott unokaöccsét 1994. augusztus 1-én halálra gázolták. A rendőri jelentés így számol be az esetről (Miskolci Városi Bíróság 6. B. 3141/1994 számú ügyben elfekvő irat):

ʽamikor az elkövető lakásához értünk és megvizsgáltuk a gépkocsit, amellyel a balesetet okozta, ekkor már ott volt az áldozat rokonsága kb. 20 fő, akik az elkövetőnek a garázsába behatoltak és a gépkocsijának az ablakait betörték. A jelzett rongálást megakadályozni nem tudtuk a jelentős túlerő miatt, mivel ....-t menekítettük ki a garázsból, hogy őt nehogy meglincseljék. A garázsban tartózkodott még .... és a két gyerekük, akik ellen szintén bosszút akart állni a feldühödött rokonság…’ A tömegben, akik a kocsit összetörték I. rendű vádlott volt a fő hangadó, E cselekmény kapcsán II. rendű vádlottal szemben büntetőeljárás nem indult”.
(Másodfokú ítélet, 12. o.)

A Debreceni Ítélőtábla szerint „[…] kétséget kizáróan megállapítható, hogy a cselekményhez képest mintegy 12 évvel korábban történt események egyik vádlott beszámítási képességét sem érintették”. 
(Másodfokú ítélet, 15. o.)

Az Ítélőtábla a büntetéskiszabás körében kifejtette:

„[…] valamennyi vádlott vonatkozásában súlyosítóként veendő figyelembe az, hogy tevékenységük alapján olyan személy vesztette életét, aki a bántalmazást megelőzően a közlekedési szabályok maradéktalan betartásával vett részt a közúti forgalomban. E szabályok betartásából a sértett által követett önkéntes jogkövető magatartásból adódott az, hogy a gyk. Horváth Kittivel kapcsolatos közlekedési eseményt követően azonnal megállt nyilvánvalóan azért, hogy meggyőződjön arról, hogy a gyermek akár a járművel történő ütközés, akár egyéb ok miatt megsérült-e. Azonban erről a vádlottak magatartása miatt meggyőződni már nem tudott. […] Egyéb iránt a vádlottak is teljességgel közömbösen viselkedtek a gyermekkorú személy sérülésével kapcsolatosan. Az adatok szerint a sértett bántalmazása kapcsán csupán egy ember, az V.r. vádlott rendelkezett információval arról, hogy a gyermekkorú személyt sérülés nem érte. A sértettet bántalmazó valamennyi vádlott számára az említett körülmények teljességgel közömbösek voltak, vagyis az elhunyt sértett nagyobb felelősséggel viseltetett gyk. .... iránt, mint hozzátartozói, közeli rokonai, a sértettet bántalmazó vádlottak”.
(Másodfokú ítélet, 24. o.)

2012. május 15., kedd

Holnap kezdődik Ratko Mladić pere Hágában

Szerda reggel kilenc órakor az ügyész nyitóbeszédével kezdődik Ratko Mladić pere az ENSZ hágai, ad hoc nemzetközi bíróságán.

Az ügyészség vádirata tizenegy vádpontot tartalmaz:

1. Népirtás Bosznia-Hercegovinában (vádirat: paras 8-13, A-C mellékletek)

2. Népirtás (vádirat: paras 9, 19-23, 40-46, E melléklet első két része)

3. Üldözéssel elkövetett emberiesség elleni bűncselekmény (vádirat: paras 8-13, 44-45, 47-59, A-D és az E melléklet első két része)

4-6. Kiirtás, szándékos emberölés (vádirat: paras 8-23, 60-66, A-C és E-G mellékletek)

7-8. Deportálás és más embertelen cselekedetek (vádirat: paras 8-13, 44-45, 67-74)

9-10. A szarajevói civil lakosság ellen elkövetett jogtalan támadások, a város lakosságának terrorizálása (vádirat: paras 14-18, 64, 75-81, F és G mellékletek)

11. Túszszedés (vádirat: paras 24-28, 82-86)

Az ügyészség tárgyalás-előkészítő irata itt olvasható: 1. rész, 2a. rész (térképek), 2b. rész (térképek), 3. rész (egyéb mellékletek). A védelem tárgyalás-előkészítő irata pedig itt tekinthető meg.

2012. május 14., hétfő

Bírósági ítéletek a 2002-es móri mészárlás ügyében


Tíz évvel ezelőtt, 2002. május 9-én történt a nyolc halálos áldozatot követelő móri mészárlás. Alább az ezzel kapcsolatos bírósági ítéletek olvashatók.

Alapeljárás

A Fővárosi Bíróság 4.B.343/2004/43. számú, 2004. december 23-án kelt, illetve a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.564/2005/37. számú, 2005. október 25. napján jogerős ítéleteivel Kaiser Edét halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítéli, és egyben megállapítja, hogy vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható (az ítéletek nem találhatóak meg a www.birosag.hu weboldalon).

Hajdú László

A Fővárosi Bíróság 2008. október 22-én felmenti Hajdú Lászlót a móri vádpontok alól, de egyéb bűncselekmények elkövetése miatt 17 év fegyházbüntetésre ítéli (13.B.1045/2005/250. szám, 1-H-BJ-2008-163).

2011. január 20-án a Fővárosi Ítélőtábla a kiszabott büntetést 15 év fegyházbüntetésre enyhíti. (2.Bf.273/2009/34. szám, FIT-H-BJ-2011-33)

Kaiser Ede

2009. november 6-án a Fővárosi Bíróság felmenti Kaiser Edét a móri bankrablás vádja alól, egyéb bűncselekmények miatt azonban 18 év fegyházbüntetésre ítéli. (Fővárosi Bíróság, 13.B.489/2008/75. szám, 1-H-BJ-2009-187)

2011. január 18-án a Fővárosi Ítélőtábla a kiszabott büntetést 16 év fegyházbüntetésre enyhíti (2.Bf.73/2010/17. szám, FIT-H-BJ-2010-215).

Weiszdorn Róbert

2008. december 18-án a Fejér Megyei Bíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítéli Weiszdorn Róbertet. Az elítélt legkorábban 30 év letöltése után bocsátható szabadlábra (6.B.101/2008/47. szám, 7-H-BJ-2008-34).

2010. december 9-én a Fővárosi Ítélőtábla súlyosítja az ítéletet és 40 évre emeli a minimálisan letöltendő büntetés mértékét (2.Bf.272/2009/43. szám, FIT-H-BJ-2010-216).

2011. november 10-én a Kúria nem ad helyt a védői felülvizsgálati indítványban foglaltaknak és az ítéletet hatályában fenntartja (Kúria, Bfv.II.337/2011/9. szám, LB-H-BJ-2011-178).

2012. május 10., csütörtök

Az Almássy Kornél vs. MDF és Dávid Ibolya személyiségi jogi per (UD. Zrt. ügy)

Bírósági ítéletekről legtöbbször közvetlenül a szóbeli ítélethirdetés után számol be a sajtó. Szokásos módon ilyenkor megszólaltatják a pervesztes/pernyertes felet vagy jogi képviselőjét, akik kifejtik, hogy miért tartják jogosnak vagy jogtalannak a meghozott bírói döntést. A felek legtöbbször a számukra előnyös részeket emelik ki a szóbeli indokolásból. De hogyan is hámozhatná ki az érdeklődő állampolgár azt, hogy mi történt valójában, ha pusztán a feleknek a bíró szóbeli indokolását interpretáló mondataira hagyatkozna? Legtöbbször sehogy. Ezt legfeljebb az írásba foglalt ítéletek alapján lehetne megtenni. A felek azonban csak a legritkább esetben teszik fel a döntéseket az internetre, a sajtó pedig szintén ritkán jár utána, hogy pontosan mit is tartalmazott a hetekkel, hónapokkal később írásba foglalt ítélet.

A www.birosag.hu oldalon – igaz nagy nehezen – bárki hozzáférhet az adott ügyben keletkezett összes ítélethez.

Alább a nagy visszhangot kiváltó UD. Zrt. lehallgatási botrány egyik mellékszálával kapcsolatos ügy ítéletei olvashatóak (Almássy Kornél vs. MDF és Dávid Ibolya), amelyben a Kúria jogerős ítéletében megállapította, hogy

„Miután a titkos hangfelvétel a II. r. alperes [Dávid Ibolya] tudomására jutott, saját személye és politikai pozíciója, valamint tisztessége védelme érdekében minden további nélkül joga volt ahhoz, hogy a megismert tények alapján a nyilvánossághoz forduljon, és azzal kapcsolatos véleményét, értékítéletét, illetve az abból eredő politikai következtetéseit nyilvánosságra hozza.”

„Nem kétséges, hogy a II. r. alperesnek a felperes [Almássy Kornél] lehetséges szerepével kapcsolatos értékítélete súlyosan elmarasztaló, azonban egyrészt, mint politikai közszereplő azt a felperes tűrni köteles, másrészt elmarasztaló véleményének a II. r. alperes nem adott indokolatlanul bántó, sértő vagy lealacsonyító módon hangot. Mindössze azt, az általános erkölcsi felfogással is megegyező véleményét fejtette ki, hogy az a politikus, aki ilyen ügyben érintett lehet, aki ilyen eszközöket vesz igénybe, méltatlan a politikai közéletben való szereplésre. Ezen elmarasztaló, általánosságban megfogalmazott politikai vélemény miatt a felperes a II. r. alperessel szemben polgári jogvédelmet nem igényelhet”.

A Fővárosi Bíróság 2010. szeptember 20-án meghozott elsőfokú ítélete (dr. Pataki Árpád bíró).

A Fővárosi Ítélőtábla 2011. február 15-én, 2.Pf.21.839/2010/5 számú ítélete (Kizmanné dr. Oszkó Marianne a tanács elnöke, dr. Kisbán Tamás előadó bíró és Győriné dr. Maurer Amália bíró).

A Kúria 2012. január 11-én, Pfv.IV.21.459/2011/3.számon meghozott ítélete (dr. Mészáros Mátyás vezette tanács, Böszörményiné dr. Kovács Katalin előadó bíró, dr. Kovács Zsuzsanna bíró).