A teljes vágatlan felvétel megtekinthető itt: http://index.indavideo.hu/video/Konya_-_Peto_emlekvita
Hozzászólásom és az azt követő parázs vita pedig itt követhető (20:00-tól): http://index.indavideo.hu/video/A_nezok_kerdesei_a_Konya_-_Peto_emlekvita_utan
A beszélgetésről készült rövid Index videó-összefoglaló innen tölthető le: Védett kommunistáink - A lex Biszkut kidolgozó fiatal jogász szembesítette Kónyát és Petőt a 20 év után megismételt igazságtételi vitában.
A hírek szerint a vita és a hozzászólások teljes anyagát a szervező OSA Intézet a héten fogja a honlapján megjelentetni.
Az emberi jogi bizottság 2011. november 7-i ülésén tárgyalta a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokat, a jegyzőkönyv letölthető innen. A bizottsági ülésen az előterjesztő a következőket javasolta:
„GULYÁS GERGELY képviselő (Fidesz), a napirendi pont előterjesztője: Szeretném jelezni, hogy a módosító javaslatokra figyelemmel egy bizottsági módosító javaslatot készítettem, amely gyakorlatilag az összes észrevételt ötvözi és egybefoglalja. Az LMP részéről Schiffer Andrásnak volt egy átfogó javaslata, és több jobbikos képviselő is terjesztett elő javaslatokat. Tekintettel arra, hogy ezek jelentős része szakmai javaslat volt, igyekeztem ezeket a bizottsági módosító javaslatba beiktatni. […] GULYÁS GERGELY képviselő (Fidesz), a napirendi pont előterjesztője: Azért nem fogom támogatni az egyes módosító javaslatokat, mert a bizottsági módosító javaslat mindezeket magában foglalja.”
A megoldást a bizottság egyhangúlag támogatta.
Az MR1 Határok nélkül c. műsora, 2011. november 16-án, szerdán „Bűn és büntetlenség, illetve bűn és bűnhődés” címmel sugározott egy hosszabb beszélgetést, ami meghallgatható itt (a letöltés nyílra kattintva lehet hozzáférni a teljes anyaghoz).
Helyszín: OSA Archívum, Budapest, V. ker. Arany János u. 32.
Időpont: 2011. november 21., 18 óra
Húsz évvel ezelőtt, 1991. november 16-án került sor a Magyar Televízió által is közvetített nyilvános vitára Kónya Imre, a legnagyobb kormánypárt, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakcióvezetője, és Pető Iván, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti frakcióvezetője között a kommunista diktatúra évtizedei alatt elkövetett bűnökkel kapcsolatos igazságtétel lehetőségéről.
A vita óriási érdeklődést keltett, és politikai botránnyá dagadt. Aligha kétséges, hogy az esemény az alig két éves magyar demokrácia egyikfordulópontjának tekinthető, amely fontos hatást gyakorolt a magyarországi politikai folyamatok dinamikájára a következő két évtizedben. Több mint húsz évvel a pártállami diktatúra bukása után az igazságtétel kérdése ismét terítéken van; a magyar Parlament a napokban kezdte tárgyalni a vonatkozó törvényjavaslatot.
Az OSA Archívum nyilvános rendezvényének programja:
- Részleteket mutatunk be a Kónya-Pető vita egykori televíziós felvételből
- Vendégeink, Kónya Imre és Pető Iván reflektálnak a látottakra. Moderátor: Bombera Krisztina
- Igazságtétel és rendszerváltás.
Felkért hozzászólók:
Horkay Hörcher Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, Révész Sándor újságíró, a Népszabadság munkatársa és Ungváry Krisztián történész, az 1956-os Intézet munkatársa
A hozzászólások után a közönségnek is lehetősége lesz kérdéseket föltenni, illetve kommentálni az elhangzottakat.
Az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága 2011. november 25-én tárgyalta az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottságban elhangzott előterjesztői expozé:
„GULYÁS GERGELY: Köszönöm szépen. Tekintettel arra, hogy tegnap már az alkotmányügyi bizottság tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak találta a tervezetet, ezért csak nagyon röviden szeretném indokolni. Ennek a jogszabálynak az elfogadása Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítését segíti elő. A Nürnbergi Katonai Törvényszék alapokmányából a bűncselekmények törvényi tényállása nem lett a magyar jog része. Ugyan Magyarország a Katonai Törvényszék alapokmányában szereplő törvényi tényállások elévülésének lehetőségét kizárta akkor, amikor az erre vonatkozó ’68-as New York-i egyezményhez csatlakozott, és az 1971. évi 1. számú törvényerejű rendelet formálisan kihirdette ezt az egyezményt, de a tényállásokat nem tette a belső jog részévé.
Lehet arról vitatkozni, hogy ezek ilyen formában történő kihirdetése, a belső jog részei megtekinthetők-e vagy sem, de az ügyészség gyakorlata egyértelműen az volt, hogy nem tekintette annak, és erre tekintettel nem indított büntetőeljárásokat. A javaslat egyértelműen alkotmányos, megfelel az Alkotmánybíróság korábban támasztott követelményeinek, amelyeket az 1993. évi XC. törvény elbírálásakor az Alkotmánybíróság részletesen megfogalmazott.
Végül, miután a magyar jogi nyelvben az emberiség és az emberiesség elleni bűntett kategória párhuzamosan használt, és nem válik el tisztán, szeretném jelezni, hogy azért emberiesség elleni bűncselekményként fordítottuk le ugyanazt a kategóriát, a crimes against humanity-t, mert a Btk.-ban van egy „Emberiség elleni bűncselekmények” fejezetcím, ami nem tényálláscím. Tehát, ha nem akarjuk ennek a zavaró és fölösleges összekeveredését, akkor praktikus, ha ilyen formában fogadja el az Országgyűlés ezt a törvénytervezetet.
Formailag is megfelelő, a külön törvényi forma is azt szolgálja, hogy az Alkotmánybíróság által már alkotmányosnak talált formát kövessük, tehát külön törvényben történik meg ezeknek a törvényi tényállásoknak a magyar jogba való becikkelyezése, és utal rá természetesen a jogszabály, hogy a Btk. 33. § (2) bekezdése szerint az el nem évülő bűncselekmények kategóriájába kell érteni ezeket a tényállásokat is, és ez alkalmazandó rá. Köszönöm szépen.”
A teljes jegyzőkönyv itt olvasható:
Az Országgyűlés honlapján olvasható a törvényjavaslat két órás általános vitáját (2011. november 2.) rögzítő jegyzőkönyv (356-428. felszólalás):
Az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága által ma reggel benyújtott módosító javaslat nagy részben beépíti a módosítókban javasoltakat, ám továbbra is külön törvényben szabályozza az emberiesség elleni bűncselekményeket. A törvény új címe: az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvényjavaslat.
A javaslat új elemként kizárja a büntethetőség elévülést a genfi egyezmények ún. súlyos jogsértései és a nem nemzetközi fegyveres összeütközés során elkövetett bűncselekmények (genfi egyezmények közös 3. cikke) esetében is.
A javaslat büntetési tételeket is meghatároz.
Az Országgyűlés Alkotmányjogi bizottsága ma kora délutáni ülésén 18-5 arányban támogatta a módosító javaslatot.
A módosító javaslat letölthető innen: http://www.parlament.hu/irom39/04714/04714-0007.pdf
A törvényjavaslat részletes vitájára a korábbi bejegyzéstől eltérően valamikor késő este fog sor kerülni.
2011. november 7-én (hétfő) 9.00 órakor az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága ülést tart, ahol megvitatja a törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatokat (Képviselői Irodaház V. emelet 528. számú tanácsterem)
A délelőtt folyamán az Alkotmányügyi bizottság is tárgyalni fogja a módosító javaslatokat.
Az Országgyűlés plenáris ülésén pedig este fog sor kerülni a törvényjavaslat részletes vitájára.
A 17:15-től kezdődő határozathozatali etápot követően, kb. este 6 körül:
14./ Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslat (T/4714. szám) (Gulyás Gergely (Fidesz) képviselő önálló indítványa.)
(Részletes vita)
Tegnap lezajlott a törvényjavaslat általános vitája. A T/4714-hez négy módosító javaslat érkezett. A módosítókról hétfőn fog tárgyalni az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága.
Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslat általános vitájára az Országgyűlés holnapi ülésén fog sor kerülni. A T/4714. számú javaslatot az Országgyűlés a nap utolsó napirendi pontjaként körülbelül este 9-10 körül fogja tárgyalni. Az általános vitát az Országgyűlés honlapján lehet élőben követni.
„28./ Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslat (T/4714. szám) (Gulyás Gergely (Fidesz) képviselő önálló indítványa.) (Az általános vita a lezárásig)
A napirendi pont előadója: Gulyás Gergely (Fidesz) képviselő [20 perc]
Bizottsági ajánlás: T/4714/1. szám
Módosító javaslatok: -
Várható felszólalók: Kormány képviselője [10 perc], az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója [5 perc], Felszólalni kívánó képviselők [15-15 perc]”
