Magyarország az Emberi Jogi Tanács tagja!

Kicsit megkésve, de hadd adjam közre az örömteli hírt, hogy 2009 május 12-én Magyarországot beválasztották az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába.

Guantanamo után Bagram?

Az American Society of International Law a nemzetközi jog legfrissebb híreit elemző rovatában (ASIL Insight) ismét a „terror elleni küzdelem” során elfogott és azóta is vádemelés nélkül fogvatartott személyekről ír „Is Bagram the New Guantánamo? Habeas Corpus and Maqaleh v. Gates” címmel.

Iratnyilvánosság Strasbourgban - Kenedi v. Magyarország ítélet

UPDATE! (2009. szeptember 15.) - Megoldódott az ügy!

“Draskovics Tibor intézkedett az iratok szigorúan titkos minősítési jelölésének törléséről, így Kenedi azok másolatait bármikor átveheti. Az eredeti dokumentumok a napokban a Magyar Országos Levéltárba kerülnek, és ezzel kutathatóvá is válnak.”

***

FRISSÍTVE! (2009. aug. 31.) A bohózat legújabb fejezete itt követhető nyomon.

***

Antoine Buyse, az utrechti Netherlands Institute of Human Rights szakírója, az ECHR blog-ban történelem-könyvbe illőnek nevezi az EEJB 2009. május 26-án meghozott Kenedi v. Magyarország ítéletét.

Nekünk, magyar állampolgároknak azonban inkább szégyenkezésre ad okot az elmarasztaló ítélet, ami egy újabb fejezet az akta/iratnyilvánosság szomorú és dicstelen történetében.

Ugyan a magyar állam (IRM) még nem döntött arról, hogy a Nagytanács elé viszi e az ügyet (erre három hónap áll a rendelkezésére), nem mehetünk el a groteszkbe hajló ügy következő állomása mellett:

„A tárcánál azt közölték érdeklődésünkre, hogy mivel az ítélet jelenleg csak angol nyelven áll rendelkezésre, a minisztérium első és legfontosabb intézkedése, annak magyar nyelvre fordíttatása, majd tanulmányozása…Kenedi Jánostól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a már június elején elkészült magyar fordítást szükség esetén szívesen átküldi e-mailben ügyvédje révén az arra rászorult hivatalos szerveknek, megelőzendő a jogszabályokban és azok értelmezésében való fuldoklást.” (HVG cikk, 2009. június 22., kiemelés tőlem)

Csak a tisztánlátás végett: az ítélet 12 oldalas. Ebből, az EEJB gyakorlatának és ítéletszerkesztésének megfelelően, 5 és fél oldal a korábbi magyarországi eljárásokat taglalja, valamint részletezi a jogszabályi hátteret, az utolsó 2 és fél oldal pedig a rendelkező rész, tehát az indokolás kemény 4 oldalt tesz ki.

A lényeg pedig ennyi (kiemelések tőlem):

45. The Court observes that the applicant obtained a court judgment granting him access to the documents in question (see paragraph 10 above). Thereafter, a dispute evolved as to the extent of that access. However, the Court notes that, in line with the original decision, the domestic courts repeatedly found for the applicant in the ensuing proceedings for enforcement and fined the respondent Ministry. In these circumstances, the Court cannot but conclude that the obstinate reluctance of the respondent State's authorities to comply with the execution orders was in defiance of domestic law and tantamount to arbitrariness. The essentially obstructive character of this behaviour is also manifest in that it led to the finding of a violation of Article 6 § 1 of the Convention (see paragraph 39 above) from the perspective of the length of the proceedings. For the Court, such a misuse of the power vested in the authorities cannot be characterised as a measure “prescribed by law”.

48. In the instant case, the respondent State body, being itself in the first place bound by the rule of law, adamantly resisted the applicant's lawful attempts to secure the enforcement of his right, as granted by the domestic courts. In these circumstances, the Court considers that the procedure designed to remedy the violation of the applicant's Article 10 rights at the domestic level proved ineffective. It follows that there has been a violation of Article 13 read in conjunction with Article 10 of the Convention.

A Korbély ügy felülvizsgálva?

A Legfelsőbb Bíróság a Bfv.X.1.055/2008/5. számú ítéletével, felülvizsgálati eljárás keretében nagyjából helyben hagyta a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa KB.VI.708/2000. számú és Legfelsőbb Bíróság Bf.I.975/2001/5. számú ítéletét, amely az 1956-os tatai rendőrkapitányság épülete előtt és az udvarán történt haláleseteket vizsgálta.

Az EEJB 2008 őszi ítélete alapján Magyarország megsértette Korbély János elítélésével az Egyezmény 7. cikkét.

A 2009. február 9-ei dátummal ellátott, de a feleknek csak április közepén kézbesített ítélet alapján az LB alapvetően ugyanazért a cselekményért, de áttétesen emberiesség elleni bűncselekmény elkövetésében találta bűnösnek Korbélyt. Az LB ítélete nagyon nehezen érthető, és több helyen is keverednek egyes nemzetközi humanitárius- és büntetőjogi alapfogalmak, így nem lepődnék meg, ha az ügy újból Strasbourgban kötne ki.

Bűncselekmény volt -e fegyvertelen civilek megölése 1944-ben?

Ahogy arról korábban beszámoltam, Lettország jogorvoslati kérelemmel fordult az EEJB-hoz, amelyben kérte, hogy a Nagytanács vizsgálja felül a Kononov v. Lettország hozott korábbi döntést. Egy öttagú bírói tanács eleget tett az indítványnak. A nyilvános ülést május 20-án tartották. A másfél órás meghallgatás letölthető a bíróság honlapjáról. Lettországot, többek között, az ír Galway egyetem professzora, William A. Schabas képviselte.

Mit is gondol Ali Khamenei ayatollah Iránról és a világról?

Az iráni választásokat követő tüntetéshullám és a polgárháború rémét felidéző események miatt ártani nem árthat, ha kicsit jobban megismerjük Irán Legfőbb Vezetőjét, Ali Khamenei ayatollahot.

A Carnegie Endowment elemzője, Karim Sadjadpour 2008-as tanulmányában, Irán legbefolyásosabb emberének világról alkotott képét elemzi az ayatollah írásai alapján.

Nemzetközi bűncselekmények üldözése Kanadában

Egy quebeci bíróság (Quebec Superior Court) először alkalmazta a 2000-ben elfogadott Emberiesség Elleni és Háborús Bűncselekményekről szóló kanadai jogszabályt. Désiré Munyanezát hét vádpontban, köztük népirtás, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények elkövetésében találta bűnösnek ítéletében a bíróság.

A vádlott érthető módon élt a kanadai jogrendszer által biztosított azon eljárásjogi szabállyal, amely lehetővé teszi, hogy egy büntetőpert esküdtek nélkül tartsanak - így André Denis bíró hozta meg az 560 oldalra rúgó ítéletet. Egy quebeci ismerősöm szerint az eredetileg francia nyelven írt ítélet kitűnő gyakorlóterep a quebeci (francia) nyelv szerelmeseinek.

Korábbi döntések közé sorolható a kanadai Legfelsőbb Bíróság 2005-ös Mugesera ügyben hozott ítélete, és az 1944 nyarán lezajlott szegedi deportálásokkal foglalkozó Finta Imre ügy is (kanadai jogi tankönyvek sajnos csak az ítélet hearsay-re vonatkozó részét ismertetik behatóbban).

A Finta ügyről Takács Péter írt alapos cikket a Fundamentum folyóirat 2001-es számában.

Hogyan hajták végre egyes tagországok az EEJB ítéleteit?

A JURISTAS nevű program az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéleteinek tagországi végrehajtásáról közöl ország (Ausztria, Bulgária, Franciaország Németország, Görögország, Olaszország, Románia, Törökország, Egyesült Királyság) és tematikus tanulmányokat. A többéves kutatás eredményét, akár egy későbbi átfogó magyar tanulmány elkészítésénél is hasznosan lehetne forgatni.

A ruandai népirtás és egyetemes joghatóság gyakorlás Hollandiában

A hágai kerületi bíróság májusban, 20 év börtönbüntetésre ítélte Joseph M. ruandai férfit. Az elsőfokú bíróság az 1994-es ruandai polgárháború során, ruandai állampolgárok ellen elkövetett kínzásban találta bűnösnek a vádlottat (LNJ szám: BI2444, az ítélet egyelőre csak hollandul).

Az eredeti vádirat népirtással (is) vádolta Joseph M-et, de joghatóság hiányában (!) előbb a hágai kerületi (LNJ szám: BB8462), aztán fellebbviteli (LNJ szám: BC1757), majd a Legfelsőbb Bíróság ((LNJ szám: BD6568, csak hollandul) csupán háborús bűncselekmények vádpontokban engedte az eljárás lefolytatását.