Írásbeli ítélet online a ruandai Bagosora et al. ügyben

2008 december 18-án, a monstre Military I névre keresztelt ügyben szóbeli ítéletet hirdetett az ICTR bírói tanácsa (lásd korábbi bejegyzést). Ám a bíró azon kijelentése, miszerint a felek napokon belül kézhez fogják kapni az írásbeli indokolást, nem bizonyult tarthatónak. Mind a vádlottak, mind pedig az ügyészség ezért arra kérték a Tanácsot, hogy a fellebbezés benyújtására rendelkezésére álló határidőt hosszabbítsa meg. Az ügyészség ezen felül kérvényezte, hogy az ítélet kézhezvételéig a Tanács korlátozza a felmentett Kabiligi mozgásszabadságát. Ennek csak részben adott helyet a bíróság. Kabiligi egyelőre az ENSZ egyik védett házában lakik és várja, hogy az ICTR befogadó országot találjon a számára. Érdekes kérdés egyébként, hogy mi is történik a felmentett vádlottakkal. Kevin Jon Heller cikkében többet is olvashatunk erről.

Ma pedig, két hónappal a szóbeli összefoglaló felolvasása után, az ICTR weboldaláról letölthető a 614 oldalra rúgó ítélet.

A nemzetközi büntetőbíróság és Gáza

A Times újság híradása szerint, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze vizsgálja annak a lehetőségét, hogy eljárást kezdeményezzen az izraeli hadsereg gázai akciója nyomán. A fő kérdés joghatósági. Egyszerű lenne persze a képlet, ha a Biztonsági Tanács saját jogkörében az ICC elé utalná az ügyet, de ismerve a politikai realitásokat, ez enyhén szólva is kétséges. Az ICC monográfiát jegyző, nemzetközi szaktekintély William Schabas elemzése alapján a legkecsegtetőbb lehetőség az lenne, ha a Palesztin Hatóság csatlakozna az ICC Statútumhoz, vagy ún. egyoldalú deklarációt tenne. De teljesíti e Palesztina az államiság krilériumait? Erről majd vagy az ENSZ főtitkára, mint a Statútum letéteményese, vagy az ICC Pre-Trial Chamber-e fog nyilatkozni egy ügyészi beadvány után.

Egy biztos: ha az ICC, valamilyen oknál fogva, mégis képes lenne joghatóságot gyakorolni, akkor ez nem csak izraeli katonai parancsnokokat és civil döntéshozókat érintene, hanem a Hamasz szervezet embereit is.

Na, de most már tényleg térjünk vissza a realitásokhoz!

Sajnálatos tévedések? A ECHR találkozása a nemzetközi büntetőjoggal

Az Európai Emberi Jogi Bíróság két nem régi döntése is foglalkozott nemzetközi humanitárius és büntetőjogi kérdésekkel. A Kononov ügyben a Bíróság egy második világháborús orosz partizánparancsnok lettországi elítélését találta a nullum crimen büntetőjogi alapelvébe ütközőnek. A magyar érdekeltségű Korbély ügyben pedig a Nagy Tanács (Grand Chamber) úgy értékelte, hogy Magyarország megsértette az egyezményt azzal, hogy büntetőeljárást indított a tatai rendőrség épülete előtt tűzparancsot kiadó századossal szemben, mert olyan vádpontok alapján indított eljárást ellene, ami az elkövetéskor nem volt büntethető.

Értékelésem szerint mind a két döntés elhibázott. A litván esetben, ellentétben a bírósággal, úgy vélem, hogy civilek likvidálásszerű megölése már 1944-ben is büntetendő cselekmény volt. Lettország nagyon helyesen a Nagy Tanácshoz fordult jogorvoslatért, ám továbbra sem lehet tudni, hogy oda fog e kerülni (a 43-as cikk szerint egy öt-tagú bírói tanács dönt erről). A magyar Korbély százados esetében pedig a döntés egy fordítási, és egy koncepcionális hibában is szenved.

Le-, és elszámolni a múlttal - feltételezett háborús bűnösök elleni eljárások Bosznia Hercegovinában

A szarajevói szövetségi bíróság, háborús bűncselekmények elbírálására létrehozott speciális bírói tanácsa (Bosnian War Crimes Chamber - BWCC) 2005-ös megalakítása óta körülbelül száz vádlottal szemben folytat(ott) le eljárást. A vádindítványokat, az első- és másodfokú döntéseket angolul a bíróság honlapjáról le lehet tölteni.

A srebrenicai vérengzésekkel kapcsolatos a Kravice ügy. A kilenc vádlottas eljárásban 2008 júliusában, első fokon hat volt katonatisztet 40 és 42 év közötti letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, három másikat pedig felmentettek a népirtás vádpontok alól.

Szerbia, Horvátország és Bosznia Hercegovina bíróságai egyre növekvő -és ami a legfontosabb, hogy a nemzetközi bírók részvétele és az OSCE monitoring tevékenysége miatt, az ICTYsegítségével, angolul is hozzáférhető - számban hoznak háborús bűncselekményekben színvonalas ítéleteket. Ennek a növekvő joggyakorlatnak a feldolgozása még várat magára. Ezek az ítéletek nem csak hogy hozzájárulnak a közelmúlt jobb megértéséhez, de egyben példát is mutatnak más háború sájtotta, vagy onnan épp kievickélni kívánó országoknak, arról hogy miként is lehet a múltat büntetőjogi eszközökkel (is) feldolgozni.

2008-as grúz-orosz háború nagyító alatt

Egyre gyűlik az információ a tavalyi orosz-grúz háborúval kapcsolatban. Itt van például a Human Rigths Watch január közepén kiadott 212 oldalas elemzése, ami 460 tanúval folytatott interjún és három terepszemle során gyűjtött információn alapszik. Az emberi jogi szervezet mindhárom érintett háborús fél, az orosz, a grúz és a dél-oszét, esetében háborús illetve emberiesség elleni bűncselekményre utaló bizonyítékokat gyűjtött össze. Az Európai Emberi Jogi Bíróság eközben a hozzá benyújtott 3300 panaszból hét esetben gyorsított eljárást kezdeményezett Grúzia ellen (a bíróságra vonatkozó 41 és 54 (2) b szabályok alapján).